Alsó-Ausztria – tények és adatok
Általános információk
- Ország: Ausztria (8,4 millió lakos, 84.000 km2)
- Régió: Alsó-Ausztria (1,6 millió lakos, 19.000 km2)
- Az Alsó-Ausztriai Tartományi Parlament Alsó-Ausztria tartomány regionális parlamentje
- Főváros: St. Pölten (kb. 50.000 lakos)
- Nyelve: német
- Az Alsó-Ausztriai Tartományi Parlament a jelenlegi modern formájában 1861 óta létezik (Februári pátens). Az elődök történelmi gyökerei a középkorig vezethetők vissza.
- Alsó-Ausztria költségvetése: 9 milliárd Euro (2017)
- Járások száma: 24 közigazgatási körzet
- Települések száma: 573
Az Alsó-Ausztriai Tartományi Parlament tagjai (képviselői)
- Az Alsó-Ausztriai Tartományi Parlament tagjainak száma 56 fő.
- Átlagéletkor: 51
- Az Alsó-Ausztriai Tartományi Parlament egy törvényhozó parlament. Tagjai 5 évre kerülnek megválasztásra.
- A parlamenti képviselők jogállásuk megléte alatt mentelmi joggal rendelkeznek.
Választási feltételek (aktív választási jog)
- Osztrák állampolgárság
- 16 éves, vagy annál idősebb
- Fő- vagy másodlakhely Alsó-Ausztriában
Választhatóság feltétele (passzív választási jog)
- Osztrák állampolgárság
- 18 éves, vagy annál idősebb
- Aktív választási feltételek teljesülése
Az Alsó-Ausztriai Tartományi Parlament felépítése a 2018-as választásokat követően
ÖVP (Osztrák Néppárt): 29 hely
SPÖ (Szociáldemokrata Párt): 13 hely
FPÖ (Szabadság Párt): 8 hely
GRÜNE (Zöldek): 3 hely
NEOS: 3 hely
Az Alsó-Ausztriai Tartományi Parlament klubjai
Név: Volkspartei Niederösterreich (Osztrák Néppárt)
Tagok száma: 29
E-mail: post.vpklub@noel.gv.at
Név: Sozialdemokratische Partei Niederösterreich (Alsó-Ausztriai Szociáldemokrata Párt)
Tagok száma: 13
E-mail: post.spoeklubnoe@noel.gv.at
Név: Freiheitliche Partei Niederösterreich (Alsó-Ausztriai Szabadság Párt)
Tagok száma: 8
E-mail: post.fpklub@noel.gv.at
Név: Die Grünen Niederösterreich (Alsó-Ausztriai Zöldek)
Tagok száma: 3
E-mail: landtag@gruene.at
Név: NEOS
Tagok száma: 3
E-mail: landtag.noe@neos.eu
Az Alsó-Ausztriai Tartományi Parlament kompetenciái
Az Osztrák Köztársaság Alkotmánya a tartományok kompetenciáit egy általános záradék útján jelöli ki. Ezen meghatározások alapján a tartományi ügyek közé tartozik pl.: tartományi alkotmány ügyei, a tartományokban az általános állami ügyekkel foglalkozó hatóságok szervezete, az építészeti jog, a területrendezés, a rendezvényi ügyek, az ingatlanforgalmi jog, a vadászati jog, a természetvédelem, a helyi biztonsági rendőrség, valamint sportügyek. Ezen túlmenően a parlament kötelessége a költségvetés megalkotása.
A politikai rendszer
Alsó-Ausztria vezetője a tartományfőnök. Őt a tartományi parlament választja és kifelé ő reprezentálja a tartományt. Ezen túl ő a tartományi kormányzat vezetője és ezzel a tartományi közigazgatás végrehajtója.
A törvényhozó a tartományi parlament. Ötévente, a nép által kerül megválasztásra.
Az alsó-ausztriai politikát évtizedek óta az Osztrák Néppárt (ÖVP) határozza meg, mely egy keresztény-szociális párt. Mint a legerősebb párt, ő adja a tartományfőnököt. Ezt a pozíciót 1992. óta Dr. Erwin Pröll tölti be.
A második legerősebb csoport a tartományi kormányzatban a Szociáldemokrata Párt (SPÖ), majd őket követi a „FRANK” (Stronach Csapata), a „A Szabadság Párt” (FPÖ), és a „Zöldek” (GRÜNE).
Történelem
Alsó-Ausztria számos esetben Bécs és környéke területeként kerül megjelölésre, mivel földrajzilag tekintve Bécs - amely Ausztria fővárosa és egyúttal egy saját tartomány is, Alsó-Ausztria központjában elhelyezkedve - Németországban Berlin és Brandenburg helyzetével hasonlítható össze. Bécs hosszú ideig az Alsó-Ausztriai Tartományi Kormányzat székhelye volt és csak 1986-ban választották St.Pöltent a tartomány fővárosává. 1997-ben a parlament, a tartományi kormányzat és a tartományi közigazgatás, majd a fontos intézmények költözésére került sor.
Alsó-Ausztria a legnagyobb területtel és a második legnagyobb lakosságszámmal (Bécs után) rendelkezik a kilenc osztrák tartomány közül. Alsó-Ausztria északon a Cseh Köztársasággal, keleten Szlovákiával határos, ahol a Thaya és a March folyórendszer határvidéke a meghatározó. Délen az Elő-Alpok von természetes határt Steiermark felé. Dél-keleten Alsó-Ausztria Burgenlanddal határos, ahol a Pannon Alföld egy része átnyúlik Magyarországra, mely 4 km-re van csupán.
A Duna topográfiai és történelmi szempontból is nagyon fontos szerepet játszik. Ez a folyó, amely egykoron a Római Birodalom északi határa volt, a régió éltető ereje és ily módon Alsó-Ausztria északi részét az Erdő- (Wald-) és Borvidékkel (Weinviertel), a déli részét a Must- (Most-) és Iparvidékkel (Industrieviertel) osztja meg. A Duna mindig is nagy jelentőséggel bírt fő közlekedési vonalként a szállításokat illetően. Ma a Rajna-Majna-Duna-csatorna része, mely az Atlanti-óceánt köti össze a Fekete-tengerrel.
Alsó-Ausztria döntő szerepet játszik Ausztria történelmében, mely szerint több mint egy évezreddel ezelőtt Neuhofen/Ybbs-ben találták meg az első írásos feljegyzést „Ostarrichi” néven.
Bárhogy is, Alsó-Ausztria nem csak Ausztria történelmi központja számtalan vonzó kulturális területével, de gazdasági szemszögből is fontos. Ez a tartomány a mezőgazdasági termékek nagy részének előállítója és fontos szerepet játszik a magasan fejlett ipari területek tekintetében.
Ezen túl a régió nagy nyersanyagkészlettel, valamint gazdag szabadidős ajánlattal is rendelkezik, melyet a turizmus számára nyújtanak.
A név, Alsó-Ausztria magyarázatra szorul, sok esetben rossz összeköttetésben kerül említésre. A „Nieder” (Alsó) előtagnak nincs köze a sík, vagy az alacsony szóhoz, a tartomány földrajzi fekvésére vonatkozik, amely az Enns folyóhoz viszonyított, amelynek alsó kifolyása Felső-Ausztria és Alsó-Ausztria tartományok határát képezi. Bajorországtól kelet felé tekintve ez a német tartomány nagyon fontos volt a modern Ausztria fejlődésében a korai középkorban. Alsó-Ausztria az Enns folyó „alatt” terül el. Így az Alsó-Ausztria név az etimológiát tekintve ebből a tényből indul ki: az Enns folyó „alatt”-i területre vonatkozik – ellentétben az Enns folyó „felett”-i régióval szemben, amelyet ma Felső-Ausztriaként ismerünk.